Bezárás

Településtörténet

Balatonmáriafürdő-Balatonkeresztúr

A Balaton délnyugati partján, szelíd lankák lábánál, szép környezetben fekszik két teljesen egybeépült üdülőhelyünk: Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő. Az utak és vasutak kereszteződésében található két település, egymást kiegészítve kínál kellemes balatoni, és sok más kikapcsolódási lehetőséget a vendégeknek. A sekély, fürdőzésre kiválóan alkalmas víz, a változatos táj, és nem utolsósorban a Balatonra nyíló, megkapóan szép kilátás már évszázadokkal ezelőtt is maradásra bírta az itt áthaladó népeket. Ősidőktől lakott terület volt, mely napjainkban is meg tudta őrizni természet közeliségét, családias jellegét. A települések, közlekedési csomópontjai, a könnyű megközelítést szolgálják, valamint ideális kiindulóhelyek a környék megismeréséhez. 10-40 km-es közetben öt gyógyfürdő (Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány, Marcali, Csisztapuszta) és rengeteg kulturális és  természeti látnivaló  várja  a vendégeket.

 

Balatonkeresztúr Története

keresztur 5.jpgBalatonkeresztúr területén már a kelták is megtelepedtek, a régészek pedig római, honfoglalás kori és a középkorból származó leleteket is találtak. Az első írásos emlék 1316-ból származik, mely szerint e terület a somogyvári bencés apátsághoz tartozott.

A falu életében jelentős változást hozott a Festetics család megjelenése, akik 1634-ben érkeztek Horvátországból a Dunántúlra, és jelentős birtokokat szereztek. Festetics Kristóf Somogy megye főispánja, országgyűlési követe és a tudományok fejlesztője volt. Nevéhez kapcsolódik az iskola alapítása, a barokk stílusban épült kastély, valamint az 1758-ra felépült Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus templom felépítése.


DSC_0079.JPGBalatonkeresztúr elsősorban, mint a Festetics uradalom állattenyésztő központja játszott fontos szerepet, de a halászat és a szőlőtermesztés is jelentős gazdasági részt képviselt. A déli vasútvonal 1861-es megépítése, majd megálló létesítése felemelkedést hozott Balatonkeresztúr életében.
A helyi gazdaság igazán nagy változáson akkor ment keresztül, amikor 1891-től a zalai településekről „érkező”, a filoxéravész miatt tönkrement szőlőtermelők kaptak itt megélhetési lehetőséget. Gróf Széchényi Imre telepítési kormánybiztos vezetésével szőlőültetvényeket alakítottak ki a keresztúri homokos parton, amelyet hálából Széchényi feleségéről, Andrássy Máriáról Mária-telepnek neveztek el.

 

Balatonmáriafürdő Története

Naplemente_rózsaszín.JPGAz 1891-es filoxéra vész elpusztította a zalai part szőlőskertjeit. Ezért az akkori földművelésügyi kormányzat Széchényi Imre grófot bízta meg, hogy Keresztúr határában vegye bérbe a hat kilométer hosszúságú uradalmi területet és alakítson ki ott 585 telket. Elszegényedett és koldusbotra jutott zalai szőlőtermelő családok vehették bérbe a parcellákat. Ideiglenes házak épültek, de a tehetősebbek nyaraló villát is építettek a végeláthatatlan szőlőkben. A szőlő- és borkultúra egészen az 1970-es évekig fent maradt, amikor szinte teljesen felparcellázták a szőlőskerteket. Fellendült a fürdőélet is, mivel a gazdák nyáron a házakat bérbe adták a pihenni vágyóknak.

1902-ben megalapították az első fürdőegyletet. Bernáth Aurél festőművész gyermekkori nyaralásainak színtere volt a Mária-telep, amelyről Így éltünk Pannóniában című önéletírásában írt. 1912-ben a parton 36 szobás gyógyszálló a vízben pedig fürdőház épült. 1926-ban a már jelentős népességgel rendelkező Mária-telep Balatonmáriafürdő néven önálló településsé vált.

_DSC0981.JPGAz ún. „Balaton-kultusz” beindulásával ekkor már kezdett tömegessé válni a nyaralóturizmus. 1952-ben néhány hét alatt államosították a nagyobb és jelentősebb magánvillákat. Megnyíltak az első gyerektáborok, amelyek közül néhány ma is működik. A tömegturizmus évtizedei jöttek el, a szőlőket kivágták, a felparcellázott területeken „víkend-házak” épültek. A hazai és külföldi – első sorban az akkori NSZK - NDK-s – turisták kedvelt, családi találka helye, üdülő települése lett Balatonmária.

Az utóbbi években, jelentősen változott a település képe. Napjainkban a felújított közterek és megújult intézmények mellett igényes, régi hagyományokon alapuló vendéglők, minőségi szálláshelyek és kulturális programok várják az ide látogatókat.